ztult a MarcalA vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke miatt csütörtökre kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága - közölte délben Dobson. A szóvivő szerint a Marcalban az összes hal kipusztult, és a növényzetet sem lehet megmenteni, emellett sok őz, szarvas, vaddisznó és szárnyas is elpusztult, mert ittak a vörösiszappal szennyezett folyó vizéből. A Marcal már azzal "halálra lett ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt - mondta. A szakemberek megpróbálták ecetsavval és gipsszel csökkenteni az igen erős lúgos kémhatást, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát, ezért ettől kezdve az a cél, hogy a Rábát és a Dunát megmentsék.

A Marcalon csütörtökön délben leálltak a haltetemek begyűjtésével Koroncónál, mert már annyira kevés volt a "fogás" - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. "Ennyi hal volt, elvitte a méreg, most már csak víz jön" - nyugtázta a hatóság illetékesének bejelentését az egyik helyi halász. Az egyik halász elmondta: este "érkeztek" az első tetemek, de a nagyobbak - pontyok, csukák - az éjszaka értek Koroncóhoz, reggel óta csak apróhalat emeltek ki. Azt gyanítják, vagy feljebb már a partra került a tetemek többsége, vagy még víz alatt vannak, így azokat nem venni észre.

Kevéssel korábban, a koroncói duzzasztónál a vízügyi szakemberek műszere még 10,6 feletti, azaz erősen lúgos pH-értéket mért a savas hígítás miatt söröspalack-zöldre színeződött, fehér habot vető, enyhén ecetszagú vízben. 

Kétóránként ellenőrzik a vízminőséget

Dobson közölte, hogy a Dunába jutó szennyezés sem a fővárosi, sem az északi, sem a dunántúli ivóvízbázist nem veszélyezteti. Hozzátette: A folyamatos mérések szerint nehézfémet nem tartalmaz az ivóvíz.  A szóvivő csütörtökön kora délután azt jelentette, hogy kétóránként ellenőrzik mind a fővárosi, mind pedig az északi megyék ivóvízkészletét, de szennyező anyagot eddig nem mutattak ki, a lakosság vízellátása biztonságos. A Duna több pontján pH-értéket mérő állomásokat telepítenek, a folyó tisztítása folyamatos. 

Dobson szerint a Rábán és a Dunán eddig sem a vízművek, sem a katasztrófavédelem emberei nem tapasztaltak halpusztulást. A szóvivő korábban azt mondta, ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni, de ez eddig még nem sikerült.

Korábban Szakács Imre, a megyei védelmi bizottság elnöke és Dobson Tibor is úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint elég a pH-értéket 10 alá szorítani, mert a nagyobb vízhozamú folyók ezt még tovább hígítják és így elkerülhető az ökológiai katasztrófa. Amikor a vörösiszap elöntötte a tározó melletti településeket, a szennyeződés pH-értéke még 13,5 volt.

A vízügy szerint már megvédték a Dunát

Farkas Szabolcsné, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóreferense az [origo]-val már közölte, hogy a szennyeződés mindenképpen el fogja érni a Dunát, a védekezés továbbra is arra koncentrál, hogy savazással és gipsz bezárásával csökkentsék a szennyezőanyag pH-értékét. A sajtóreferens  ugyanakkor nem tudott arról, hogy a Dunán, Győrtől lefele más településen további védekezésre, mentesítésre készülnének, mivel a szennyeződés addigra várhatóan eléggé felhígul.

Nem sokkal dél előtt még Janák Emil, az Észak-Dunántúli környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója is azt mondta az [origo]-nak, hogy nincs szükség védekezésre a Dunán. Az igazgató közölte, már Győrben sem készülnek védekezésre, mert a Marcal mentén végzett munka sikeres volt, és Győrben 10 alatt van a víz pH-értéke, ami megfelelő.

Janák szerint folyamatosan mérik a folyók lebegőanyag-tartalmát is, de Győrnél már az sem jelentős. Az igazgató szerint a nátriumos lúg és a savasító gipsz vegyüléséből só keletkezik, amely nem veszélyes a folyó vizére, ráadásul a lebegő anyagok már a Marcal középső folyásán leülepedtek, így a Rábába és a Dunába nem jutnak el. A szakember szerint a Dunában várhatóan a habzás is megszűnik, és lejjebb, Komáromnál vagy Esztergomban már semmilyen érzékelhető jele nem lesz a szennyezésnek.

Az Európai Unió szóvivője szerdán "súlyos környezeti problémának" nevezte az iszapömlést. "Nemcsak a magyar környezet miatt aggódunk, hanem azért is, mert a Duna miatt a katasztrófából a határokon túl is probléma lehet" - idézte Joe Hennont a Guardian brit lap. A szóvivő azt is mondta, hogy ugyan a vörösiszap az uniós normák szerint nem veszélyes szennyezőanyag, de az lehet, ha a mérgező elemek aránya túl magas benne.

Habzik a folyó Győrben

A Mosoni-Duna Győrben jelenleg habzik a szennyeződés miatt, és a szakemberek enyhe elszíneződést is tapasztaltak a folyóban, amely fehéres-vöröses árnyalatú - mondta az [origo]-nak délelőtt Farkas Szabolcsné. Janák Emil szerint a víz habzása tulajdonképpen jó jel, azt a hatóságok által vízbe juttatott biológiai ecetsav okozza.

Farkasné a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal délelőtti adataira hivatkozva azt mondta, hogy a Marcalból reggel 9 óráig 1-2 mázsa haltetemet gyűjtöttek be, amelyeket konténerben tárolnak, a Rábán és a Mosoni-Dunán, illetve Győrben viszont egyelőre nem tapasztaltak halpusztulást. Farkasné szerint a látható szennyezés ellenére Győr lakossága nincs veszélyben, és az ivóvíz-ellátást sem fenyegeti a szennyezés, a csapvíz biztonsággal fogyasztható.

Délben Tőke László, a Pannon-Víz Zrt. vezérigazgatója is közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy ellátási területükön a vezetékes vizet szigorúan ellenőrzik, az biztonságos, és iható. A katasztrófával leginkább sújtott Devecseren és Kolontáron is egész éjjel mérték a levegő és a Torna-patak vizének lúgosságát (pH), a talaj és a levegő, valamint a kutak szennyezettségét. Kolontáron az ellenőrzött kutak pH értéke 7,5 volt.

Veszélyes folyóvízre figyelmeztetnek

A szennyezett folyók melletti települések polgármesterei a szokásos módon tájékoztatták a lakosságot a vörösiszap veszélyeire, és a győri védelmi bizottság is figyelmeztette a lakosságot - mondta Farkas Szabolcsné az [origo]-nak. A katasztrófavédelmi sajtóreferens szerint a szennyezett vizek környékét érdemes elkerülni, nem ajánlott a folyóvízzel való érintkezés, a vizeken tilos a halászat, valamint az állatok itatása és fürdetése is.

A Győr város honlapján közzétett közlemény ezen kívül arra is felhívja a lakosok figyelmét, hogy senki ne öntözzön a szennyezett vízzel, és ne űzzön vízi sportokat az érintett folyókon. Az önkormányzat tiltja a horgászat mellett a kifogott vagy elpusztult halak fogyasztását is, és figyelmezteti az embereket, hogy aki szennyezett vízzel érintkezik, az tiszta vízzel mossa le magát, cseréljen ruhát, és sérülés gyanúja esetén azonnal forduljon orvoshoz. Dobson TIbor délután szintén arra figyelmeztetett, hogy a szennyezett folyókban fogott halakat nem szabad elfogyasztani, mert nehézfémet tartalmaznak.

Vizsgálják az iszapot

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja már vizsgálja a Kolontárnál kiömlött vörösiszap összetételét, de csütörtök reggeli közleményükben azt írták, hogy "a vörösiszap nehézfém-tartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké". Az iszapkatasztrófával foglalkozó szakértők szerint a vörösiszap nem radioaktív, a nátron-lúg tartalma pedig hígítással semlegesíthető. 

A hétfői gátszakadás óta a vízügyi szakemberek azon dolgoztak, hogy a Torna patakból a Duna felé tartó szennyeződést annyira felhígítsák, hogy az a Rábába, a Mosoni-Dunába érve ne okozzon súlyos környezetkárosodást. Kolontárt és környékét hétfőn dél után nem sokkal árasztotta el a közeli tározóból kitörő vörösiszap. A vörös áradat néhol két méter magasan lepte el a települést. A kataszttrófában eddig négy ember vesztette életét, három ember eltűnt, több mint száz embert pedig különböző sérülésekkel kezeltek kórházban. A balesetet okozó tározót üzemeltető Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) vezetői azt mondták, nem érzik felelősnek magukat a katasztrófáért, szabályosan üzemeltették a tározót, a balesetet valószínűleg a sok eső okozta.